2015. április 23., csütörtök

Inspiration #2 - Idézetek az írásról

Sziasztok! ^^

A mai inspiráló posztban idézeteket gyűjtöttem össze, amiket írók mondtak az írásról. Remélem, tetszeni fog Nektek a bejegyzés!

Ölel, Sakura



Minden történetet az tesz igazzá, hogy tudjuk, valaki meghallgatja. És megérti.
   - Sarah Dessen -

Az a mű, amelyet elolvasnak: él, az a mű, amelyet másodszor is elolvasnak: megmarad. 
   - Alexandre Dumas (ifj.) -

A történet teljes egészében igaz, mert elejétől végig én találtam ki. 
   - Boris Vian -

A mennyiség szüli a minőséget. Ha csak pár dolgot írsz, kudarcra vagy ítélve. 
   - Ray Bradbury -

Ha megkérdezik tőlem, miért jöttem erre a világra, én, egy művész, azt fogom felelni: azért vagyok itt, hogy nyomot hagyjak.
   - Émile Zola -

Nem volt könnyű elkezdeni írni. Miután végre megtettem, rájöttem, hogy ez a lehető legközvetlenebb kapcsolat azzal a részemmel, amelyről azt hittem, elveszett, és amelyben egyfolytában új dolgokat fedezek föl. Az írásban megvan a lehetőség, hogy egyszerre sok életet élj, bármelyik időben, bármilyen világban. Kielégíthetem a kutatás iránti lelkesedésem, de át is ugorhatom a tudomány szigorú határait. Beszélhetek a számomra fontos dolgokról, és valaki figyel rám. Csodálatos!
   - Virpi Hämeen-Anttila - 

Az írás az egyetlen dolog, mely közben nem érzem azt, hogy valami mást kéne csinálnom.
   - Gloria Steinem -

A kívülállók azt hiszik, hogy az írás valami mágikus dolog, hogy az ember éjfélkor felmegy a padlásra, csontokat vet, és reggel egy történettel jön le, pedig nem így működik. Leülsz az írógép elé és dolgozol, csupán ennyi a titka.
   - Harlan Ellison -

Inkább írj önmagadnak közönség nélkül, minthogy a közönségnek írj és közben elveszítsd önmagad.
   - Cyril Connolly -
Olvassa, amit írtam, az olvasás öröméért! Bármi egyebet talál benne, arról árulkodik, amit magával hozott az olvasáshoz.
   - Ernest Hemingway -

Egy történetnek legyen eleje, közepe és vége… nem feltétlenül ebben a sorrendben.
   - Jean Luc Godard -

Az a regény, amely meggyőz a maga igazságáról, akkor is igaz, ha tele van hazugsággal. 
   - Mario Vargas Llosa -

Az ihlet a lusta írók kifogása. 
   - Lőrinc L. László - 

Jó író abbahagyja, ahol mások folytatnák, és folytatja, ahol mások abbahagynák. 
   - Forbáth Imre -

Először egyszerűen írunk és rosszul. Aztán bonyolultan és rosszul. Majd bonyolultan és jól. Végül egyszerűen és jól.  
   - Vámos Miklós -
Az írás számomra nem több, mint az ujjaimmal való gondolkodás.
   - Isaac Asimov -

Vagy írj valamit, ami méltó az olvasásra, vagy tégy valamit, ami méltó a megírásra.
   - Benjamin Franklin -

A papírkosár az író legjobb barátja.
   - Isaac Bashevis Singer -
A művészet tulajdonképpen nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz.
   - Pilinszky János -

A jó könyv arról ismerszik meg, hogy akárhányszor olvassuk, mindig más. 
   - Aderson Cooper -

Nincs nagyobb gyötrelem, mint magadban hordozni egy el nem mondott történetet.
   - Maya Angelou -

Minden leírt szó győzelem a halál ellen.
   - Michel Butor -

Az író nem más, mint olyan olvasó, akiben felébredt a versenyszellem.
   - Saul Bellow -

Folyton arról beszéltem, hogy író leszek, könyveket olvastam az írásról és részletesen elképzeltem íróként az életem. Mindent csináltam, kivéve írtam… Végül leültem és nagyon komolyan elgondolkodtam arról, pontosan mi is kell ahhoz, hogy író legyek. Arra a következtetésre jutottam, hogy egyvalami feltétlenül szükséges: írni.
   - Kate DiCamillo -

Az írás magányos foglalkozás. Nagyon fontos, ha van valaki, aki hisz az emberben. Nem kell szónokolnia róla: rendszerint az is elég, ha hisz.
   - Stephen King -

Egy író úgy szokta elmesélni a dolgokat, ahogyan alakulniuk kellett volna, nem pedig úgy, ahogy ténylegesen megestek. 
   - Stephen King -

Az írás ugyanolyan terápia, mint bármi más lélekgyógyító módszer.
   - ismeretlen -

Az írás szerintem szabadságot ad. Az író messzi tájakra utazhat, más emberek bőrébe bújhat, és egész más, akár teljesen képtelen életet élhet. 
Aki naplót, vagy életrajzot ír, az pedig kiírja lelke legmélyebb érzéseit, örömét, fájdalmát, gondolatait. Ezzel valamelyest felszabadul a benne rejlő feszültség alól, és a művet visszalapozgatva, egy kellemes olvasmánnyá válhat, ami olyan mint egy regény, de minden sorához igazi emlék, és érzelem tapad. 
   - ismeretlen -

Ezt képtelenség abbahagyni - ha egyszer írtál, lesznek még gondolataid. Nem úgy ír az ember, hogy leül az asztalhoz, eldöntvén: na, most pedig írok egy verset! A vers, a rímes sorok, a gondolatok sokszor a legváratlanabb időben és helyen törnek fel belőlünk. Úgyhogy nem te döntesz - a sors dönti el helyetted.
   - ismeretlen -








2015. április 21., kedd

Könyvajánló ~ Rebecca Blackhorse: Bonszai a balkonon I.

Sziasztok! ^^

A blog újranyitásának alkalmából most egy ajánlót hoztam Nektek. Remélem, tetszeni fog a bejegyzés, és Ti is kedvet kaptok majd, hogy elolvassátok a könyvet, ami mától a kedvenc könyveim közé tartozik.

Nos, az ismeretségem Rebecca Blackhorse könyveivel úgy kezdődött, hogy a Mondoban (animés, japán kultúrás újság) egyszer régen olvastam egy ajánlót A mangaka című könyvéről. Azonnal felkaptam a fejem, és eldöntöttem, hogy el fogom olvasni. Na igen, a szándék megvolt, azonban a könyvet egyszerűen sehol sem tudtam megszerezni, így aztán szép lassan lesüllyedt a dolog az agyam egyik sötét zugába. 
Aztán szombaton épp jövök hazafelé, mikor meglátom, hogy könyvkiárusítás van a főtéren. Bevallom, általában nem szoktam megnézni az ilyen kiárusításokat, mert megtanultam már, hogy ritkán találok olyan könyvet, ami érdekelne. Aznap azonban közelebb mentem, és elsétáltam a könyvek mellett. Mindenki ismeri azt a jelenetet a filmekből, amikor a szereplő elsétál mondjuk egy kirakat előtt, majd megtorpan, és hátrafelé visszasétál a kirakat elé.
Na, én pontosan ezt játszottam el a könyves asztal előtt. Nem is maga a könyv tűnt fel, hanem Rebecca Blackhorse neve. Már akkor eldöntöttem, hogy megveszem. Nem A mangaka volt az, hanem az írónő egy, azaz pontosabban két másik könyve. Teljesen lenyűgözött mindkét borító, de főleg az első részé. Egyszerűen gyönyörű, csodálatos és pont. Ezekről van szó:


Rebecca Blackhorse: Bonszai a balkonon I-II.  
(a harmadik rész megszerzése folyamatban)


Megvettem mindkét részt, hazamentem, leültem a fotelbe, és olvasni kezdtem. Körülbelül hajnali egykor fejeztem be az első részt. Most a másodikat olvasom, amivel kicsit lassabban haladok, mert közben vége lett a hétvégének, így suliba kell menni. Persze viszem magammal oda is, és a szünetekben nem is lehet hozzám szólni, mert egyfolytában olvasok.
Most pedig (ezután a kisregénynek beillő bevezetés után) lássuk is a könyvet, amiről az első ajánlómat írom. A második részről is szeretnék írni egy posztot, de arra valószínűleg csak a hétvégén lesz időm.


Rebecca Blackhorse: Bonszai a balkonon I. - Családi ereklye


Fülszöveg:

"Azt mondják, Amerika egy nagy olvasztótégely. Ez bizonyára igaz, mert megfér benne egy szenvedélyes olasz nő a mindig aggodalmaskodó, kubai barátnőjével; egy japán étterem, ahol nem túl szívélyesek a vendégekkel; egy barna Jaguár XK kobratekintetű tulajdonosa; egy nyugdíjazás előtt álló ír FBI-ügynök, aki a szabadnapján végül mégis lemaradt a hőn áhított szusiról; a Francia Idegenlégió volt orvosa Panzerre keresztelt terepjárójával; valamint egy oszakai jakuzavezér, akinek saját démonjai vannak, egy kacér kamiról álmodik, és holttestek jelzik az útját. Fogyasszuk rizzsel és szakéval!"

A borítóba teljesen beleszerettem, legszívesebben hatalmas poszterként kitenném a falamra. Egyszerűen gyönyörű.

A fülszöveg elolvasása után arra jutottam, hogy az a könyv, amiben egy titkos ügynök és a japán kultúra egyszerre szerepel, csak jó lehet. Nos, nem kellett csalódnom.

Nagyon tetszett az, hogy a kezdetben látszólag különálló szálak végül teljesen összefonódtak. A fülszöveg nagyon jól bemutatja a könyv kezdeti hangulatát. Csak kapkodtam a fejemet, hogy hopp, itt egy szereplő, ó, még egy, helló, te is itt vagy? Sok különböző nemzetiségű karakter, akikről szinte semmit sem tudunk meg a történet első pár oldala alatt. Aztán az egész elkezdett összeállni, a szálak egyre közeledtek egymáshoz, majd összefonódtak, és lassan kirajzolódott a fejemben az egész kapcsolatrendszer. Attól kezdve pedig képtelen voltam letenni, magával ragadott a történet, és ideges kíváncsisággal igyekeztem mielőbb megtudni, mi lesz a kedvenc szereplőm sorsa. 

Talán a legérdekesebb dolog az volt, hogy bár a könyvnek csak egy kis része játszódik konkrétan Japánban, teljesen belengi a japán kultúra és a szigetország hangulata. Ezt fokozták a gyakran felbukkanó japán kifejezések is, melyek megértésében a könyv utolsó pár oldalán található szómagyarázat segít (ami egyébként számomra önmagában is érdekes volt). Ennek hála olyan embereknek is bátran ajánlom, aki esetleg nem igazán ismeri a japán kultúrát.

Egyébként számomra kicsit megnehezítette az olvasást az, hogy a japán nevek, kifejezések magyar átírással szerepelnek, mert én jobban szeretem, és többet is használom a Hepburn-félét, de szerintem egy olyan olvasónak, aki velem ellentétben nem tanul japánul, ez könnyebbséget jelent a kiejtés szempontjából, úgyhogy ez csak az én problémám (mert valamibe muszáj volt belekötnöm).

(Az már csak hab a tortán, hogy van egy szereplő a könyvben, akit Sakurának hívnak, akárcsak engem. ^^ )

Elsősorban azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a japán kultúra iránt, de a többiek is kezdjenek bele bátran, mert ha anyumnak tetszett, aki nem rajong túlzottan a szigetországért, akkor szerintem nekik is fog. 


Az írónő további könyveiről a honlapján olvashattok: rebeccablackhorse.blogspot.hu

Üdv: Sakura

*Sakura elégedetten fejezi be a bejegyzést, és megszállott módjára tovább vadászik a neten, hogy végre megszerezze A gésa mosolyát, és A mangakát is*













2015. április 19., vasárnap

Inspiration - Képek vegyesen

Ohayou, Minna-san! ^^

Ezúttal gyönyörű képekkel érkeztem. Remélem, tetszeni fognak, merítsetek erőt, ihletet belőlük! ^^

Ölel, Sakura

U.i.: Nos, ez a poszt az egyetlen a régiek közt, amit még itt olvashattok. Maradásra érdemesnek ítéltem, mert csakugyan gyönyörű képeket tartalmaz, ha nem is sokat. Az ezt követő bejegyzéseim már frissek lesznek, olyannyira, hogy még én sem tudom, pontosan miről írok majd Nektek. Legyen meglepetés! ^^






















2015. április 17., péntek

Üdvözlet

Üdv, kedves idetévedő! ^^

A nevem Yoru Sakura. Azaz... de ez bonyolult, szóval maradjunk ennyiben: szólítsatok Yorunak! Egy átlagos, tizenhat éves lány vagyok, tele ötletekkel, energiával és lelkesedéssel, akinek rengeteg minden jár a fejében, és szeretné megosztani ezeket másokkal.
Mindig is szerettem volna egy olyan oldalt, ahová az összes gondolatomat leírhatom, és most végre létrehoztam. Lesz itt szó divatról, stílusról, könyvekről, filmekről, valamint a blogolásról is olvashattok majd. Ezekről biztosan, és emellett minden másról, ami épp eszembe jut majd, mikor leülök a géphez.

Remélem, tetszeni fog Nektek a blogom, én örömmel írom majd a bejegyzéseket!


Addig is: Ja mata! ^^
 Yoru Sakura